free bootstrap theme

Vitorlás szótár

Amennyiben nem voltál még vitorláson, vagy voltál már és olyan szavakat hallottál vitorlázás közben amiket még soha, akkor ez az oldal Neked szól!

Vitorlás szótár 

Vitorlás szakkifejezések, melyeket Neked válogattunk!

Alba: A baumok (nagyvitorla,spinakker) lehúzására szolgáló kötéláttétel.

Abdrift: A hajó oldalra való sodródása, csúszása.

Abwind: Zavart szél.

Aerodinamika: Légáramlástan. 

Algagátló festék: Különleges, a hajó vízvonal alatti részeire való festék, mely megakadályozza a vízi növények és állatok hajótestre tapadását. 

Állókötélzet: Az árbocot a helyén tartó és merevítő kötelek rendszere. 

  Alsó él: A vitorla alsó, a fedélzettel nagyjából párhuzamos éle. 

Alsó szem: A vitorla alsó sarkára szerelt szem, ringli a sarok rögzítésére. 

Árboc: A vitorlázat “tartóoszlopa”. 

Árboccsúcs: Az árboc felső vége. 

Árboctalp: Az árboc alsó, a fedélzeten vagy gerincen rögzített része. 

Autopilot: Elektronikusan vezérelt, tájolóval és GPS-el (Global Position System) összekötött automata kormány. 

Bandázsolás, Babázás, Fuxolás: Kötélvég összefonása. 

Backboord (ejtsd: bekbord): A hajó menetirány szerinti bal oldala. 

Balcsapás: Egy vitorlás balcsapáson halad, amikor a szelet bal oldala felől kapja. Ilyenkor a nagyvitorlája jobb oldalon van. 

Barográf: A légnyomás értékeit, változásait folyamatosan feljegyző barométer. 

Baum: Nagyjából vízszintesen üzemelő rúd, profil, mely az adott vitorla alsó élének kifeszítésére és a vitorla szélhez való megfelelő szögbe állítására szolgál. 

Beaufort-skála: A látható jelek alapján a szélerő megítélését segítő táblázat. Fokozatai 0-12. 

Beépített motor: A hajótesten belülre fixen épített motor. 

Beggelés: Az elővitorla áthúzása a szél felöli oldalra. 

Beksztég: Az árbocot oldalra és hátrafelé tartó merevítőkötél. Feszessége állítható, általában a szél felöli oldalon feszes, szél alatt lazára engedjük, hogy a vitorlázatot ne akadályozza. 

Bika: A kötél megfogatására, rögzítésére szolgáló szerkezet. 

Bilge: Hajófenék. 

Bilgepumpa: Fenékvíz-szivattyú. 

Bócmanszék: Merev ülőkével szerelt eszköz, mellyel a legénység egy tagját az árbocon történő szereléshez a vitorla felhúzó kötelével a magasba emelhetik. 

Bríz: Könnyű szél. 

Cockpit: Munkatér, a hajó fedélzetének biztonságos, mélyített része, ahol a legénység a hajó kezelés feladatainak többségét végzi. 

Cirkálás: Szél ellen történő vitorlázás. 

Clemm: Kötélrögzítő. 

Csiga: Kötelek vezetésére, irányuk változtatására, kötéláttételek létrehozására szolgáló eszköz. 

Csomó: A hajó sebesség mértékegysége. 1 csomó óránként egy tengeri mérföld megtételét jelenti. 

Csörlő: Kötelek húzását segítő, a tengelye körül forgó dob alakú szerkezet. 

Cunningham-szem: A vitorla első élén a baum közelébe, de az alsó szem fölé helyezett vitorla állítási pont, ringli vagy kis csiga. 

Deck (ejtsd: dekk): A hajó fedélzete. 

Denevér: A nagyvitorlán az árboccsúcs és a baumvég közötti egyenes mögé eső rész. Alaktartását a latnik segítik. 

Dingi, Jolle: Csónak vagy svertes, uszonyos hajó. 

Dirk: Baum végére kötött, baumtartó kötél. 

Drengolás: Benyomulás. Versenyen például a vetélytárs és a bója közé. 

Dörzsléc: A hajó oldalát védő szegély. 

 Dűznihatás: Réshatás, a levegő felgyorsulása az orrvitorla és a nagyvitorla között. 

Ejtés: Elkanyarodni a széltől=ejteni a hajót. 

Első él: A vitorlának a hajó eleje felé eső éle. 

Élesedés, luvolás: Szél felé kanyarodás. 

Fall, felhúzó: A vitorla felhúzására szolgáló kötél. 

Fallstopper: Felhúzók és állítókötelek kezelésében használatos karos, mozgópofás kötélfogó, mely a hagyományos kötélfogóknál, klemmeknél lényegesen nagyobb terhelést is elbírhat. 

Flatterolás: Vitorla lobogtatása. 

Flaute: Szélcsend. 

Fockshot: Az orrvitorla behúzókötele. 

Fordulás: A hajó irányváltoztatása szél felé, melynek során a haladási iránya túlhalad a szél tengelyén és a vitorlás csapást vált. 

Forstág: A hajó orra és az árbóc valamely magasabb pontja között feszülő merevítő kötél, mely az árbocot a hátradőlés ellen tartja. 

Frakcionális rudazat: Olyan felépítésű rudazat, amelyen az elővitorlákat és a forstágot nem az árboc tetején, hanem lejjebb, például az árboc 7/8-ánál kötik be. 

Futókötélzet: A vitorlák felhúzására és állítására szolgáló kötelek rendszere. 

Fux: Az orrkabin neve. 

Gennaker, Bliszter: Aszimmetrikus spinnaker. Átmenet a génua és a spinnaker között. 

Génua: Az árboc vonala mögé nyúló elővitorla. 

Gleitolás: Siklás. A vitorláshajó az orrhullámra felülve siklik. 

Gross (ejtsd:grósz): Nagyvitorla. 

Grószshot: A nagyvitorla behúzására szolgáló kötél.

Hajózóút: Korlátozott vizeken a hajó k közlekedésére kijelölt csatorna.

Halfej: A nagyvitorla felső sarkára szerelt háromszögletű erősítőveret.

Halzolás, perdülés: A hajó irányváltoztatása elfele a széltől, melynek során a hajó iránya – farával a szél felé mutatva – túlhalad a széltengelyen és a vitorlás csapást vált. 

 Havária: Vízi baleset. 

Hátsó él: A vitorla hátsó, tatthoz közelebb eső része. 

Hátszél: A hajó tükre, fara felől fújó szélirány. 

Iránylat: Navigációs alapfogalom. Egy tárgy iránya a hajó ról nézve, vagy két tárgy egymáshoz viszonyított irányszöge. 

Izobárok: Az időjárási térképeken az azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak. 

Jolle: Uszonyos, tőkesúly nélküli vitorlás. 

Jobbcsapás: Egy vitorláshajó jobb csapáson halad, amikor a szelet jobb oldala felől kapva baumjával a bal oldalon vitorlázik. 

Kabin, Kajüt: A hajó belső élettereinek összefoglaló elnevezése. 

Karabíner: Rugós csat. 

Kiel: Tőkesúly. Feladata a hajó dőlésének korlátozása és az oldalcsúszás megakadályozása. 

Kiülés: A hajó dőlésének ellensúlyozására a legénység a hajó szél felöli oldalán ellentartja a hajót. 

Klemm: Rugós mozgópofás kötélfogó, melybe a kötél egy mozdulattal befogatható és hasonlóan könnyen elengedhető. 

Kreuzolás, cirkálás: A széllel szemben fordulgatva, cikcakkban történő előrejutás a szél felé eső cél elérése érdekében. 

Kuh-forduló (Q): Szamár- vagy tehénforduló. Erős szélben veszélyes lehet halzolni, ezért inkább a szél felé élesedve, majd fordulva ejtünk le a háromnegyed szeles irányig, miközben a vízen egy Q-t ír le a hajónk. 

Laterál felület: A hajó test vízbe merült részének oldalnézeti vetülete. 

Latni: A vitorla hátsó élének vagy az egész vitorla formatartásának segítségét szolgáló, a vitorlára varrott tasakokba való, általában műanyagból készülő lap. 

Látszólagos szél: A valóságos szél és a menetszél összetevőiből érzékelt szélirány és –erő. 

Leegierigség (ejtsd: légírigség): A hajó széltől forduló hajlama, amikor nem a szél felé, hanem attól elfordulni törekszik. 

Leesés: Irányváltoztatás a széllel ellenkező irányba. 

Luvgierigség: A vitorláshajó szélbefutási hajlama. A vitorlás a szél felé kanyarodásra törekszik, melynek fő okozója a megdőlt hajótest vízbe merült formaváltozása. 

Luvolás: Irányváltoztatás a szél felé. 

Mancsaft: Egy vitorláshajó legénysége vagy a legénység egy tagja. 

Marás: A Balaton déli partvonala mentén a partól kb. 500-1000 méterre benyúló homokos feltöltődés. 

Nyitás: A vitorla hátsó élének a has előrébb engedésével történő nyitása, kifordítása. 

Oldalcsúszás, Abdrift: A kormányzott és a valóságban vitorlázott irány eltérése. 

One Design: Egységes tervezési előírásnak megfelelően épített hajó. Célja lehetőleg egyforma, közel azonos sebességű flotta létrehozása az igazságos versenyzés érdekében. 

Orrsudár: A hajó orrából előrenyúló vagy kitolható rudazat, mely elővitorlák vagy aszimmetrikus spinnaker ek használatát és azok hatékonyságát segíti. 

Pádli: Egytollú evező. 

Pillangózás: Hátszélben való vitorlázás oly módon, hogy a nagyvitorla és az elővitorla egymással ellentétes oldalon feszülnek. 

Préselés: Vitorlás sal a szél iránya felé minél kisebb szögben, élesebben történő haladás. 

Pöff: Hirtelen szélerősödés, széllökés. 

Puffer: Ütközőpárna. 

Raum: Háromnegyedszél. Bő szeles vitorlázóirány, a félszél és a hátszél közötti tartományban. 

Reffelés: Vitorla felület csökkentése. 

Reacher: Könnyű anyagból szabott, nagy, háromszögletű vitorla, éles, félszeles menetekre. 

Rék: Az árbóc hátradőlésének mértéke. 

Schwert: Jolle vagy akár nagyobb uszonyos hajó leengedhető uszonya, oldalsodródás ellen. 

Sekli: Csavaros félszem. 

Sólya: A hajó vízbejuttatására alkalmas ferde, a vízbe nyúló rámpa. 

Spanner: Feszítőszár. Elsősorban a vantnik feszítésére alkalmazzuk. 

Spinnaker: Könnyű anyagból készült hátszél vitorla. 

Stagreiter: Speciális, az elővitorla első élét a forsztágra csatlakoztató, könnyen nyitható veret. 

Steuerboord: A hajó menetirány szerinti jobb oldala. 

Strekkelés: Az állókötélzet, elsősorban a forstág és a vantnik feszítése. 

Szálingok: Az árbócra szerelt támasztók, melyek a vantnikat támasztva növelik azok hatékonyságát. 

Tat: A hajó fara. A hajótestnek a kormánylap mögé nyúló része. 

Top: Az árbóc csúcsa. 

Topfény: Horgonyzáskor alkalmazott 360 fokban körbevilágító szokásos fehér fény. 

Trapéz: Nagyteljesítményű dingiken gyakori, olyan, az árbócra magasan rögzített drótkötél, amely lehetővé teszi, hogy a legénység kijjebb vigye a súlyát, mintha csak kiülne. 

Trepni: Padlódeszka. 

Trimmelés: A vitorla állítása a maximális hatékonyság érdekében. 

Tükör: A hajó test vége, az azt lezáró, gyakran függőleges rész. 

Vantni: A hajó test és az árboc között kifeszített merevítő kötél, melynek elsődleges feladata, hogy az árbocot az oldalradőlés ellen tartsa

Üzenj nekünk!

Kérdésed van? Írj Nekünk!

KÖVESS MINKET!